A főváros vonzáskörzetében a Pilis, Budai-hegység és a Visegrádi-hegység számos közkedvelt kirándulóhelynek ad otthont. Jelen blogbejegyzésünkben a vadregényes Rám-szakadék túra útvonalát, a hely nevezetességeit, érdekességeit, a természeti és épített környezetét szeretnénk bemutatni. A Rám-szakadék nyújtotta természeti csoda nem csak a környékbeliek kedvelt kirándulóhelye, hanem az egész országból vonzza a kirándulni vágyókat. Évente a 60.000 főt is meghaladó látogatószámával valóban a legnépszerűbb útvonalak közé tartozik.
A Rám-szakadék Dobogókő és Dömös között, hozzávetőleg 1 km hosszan húzódik. A Visegrádi-hegységben fekvő Rám-szakadék túra népszerűsége a függőleges falú sziklakanyonnak, a túraútvonal mentén zúgó vízeséseknek, a létrákkal, korlátokkal biztosított különlegesen kalandos útvonalnak köszönhető. Az egyedi jelleg és a bonyolultabb szakaszok ellenére a Rám-szakadék túra mégsem sorolható abba a kategóriába, melyet kifejezetten csak a gyakorlott túrázóknak ajánlunk, hiszen maximális odafigyelés mellett akár nagyobb gyermekkel is teljesíthető kirándulásról van szó.
A Rám-szakadék keletkezése
A Visegrádi-hegység kb. 14-15 millió évvel ezelőtt, heves vulkáni tevékenység nyomán alakult ki. Utunk során a sziklafalakon meg is figyelhetjük az ebből a korból származó vulkanikus tevékenység nyomait. Gyakorlott túrázó olvasóink biztosan találkoztak már a breccsa kifejezéssel. A breccsa, más szóval törmelékkő: 2 mm-nél nagyobb, szögletes-sarkos kődarabokból áll, melyek a törmelékeknél finomabb anyaggal cementálódtak össze. A hegy kőzetei a vulkáni eredetű andezit és a breccsa közé ágyazódott kőtömbök, melyekből az időjárás hatásainak köszönhetően az évezredek során meredek sziklafalak képződtek, létrehozva a Rám-szakadék szurdokvölgyét.
A Rám-szakadék túraútvonala
A szurdokvölgy oldalából eredő források mentén kapaszkodókorlátok és létrák segítségével járjuk végig a gyönyörű vízesések tarkította útvonalat. A meder vízfolyását a szakadék fölötti Három-forrás völgy és a szurdokvölgy oldalában eredő források biztosítják. Télen hóolvadáskor, illetve nagyobb esőzések idején a kis folyások komolyabb patakokká duzzadnak, lehetővé téve, hogy az erdő különböző képét mutathassa minden egyes kirándulás alkalmával.
A Rám-szakadék képe napjainkban is folyamatosan változik, mely az eróziónak és talajképződési hatásoknak köszönhető.
Néhány technikai számadat a túraútvonalat illetően:
- a szakadék sziklafalainak mélysége több helyen meghaladja a 35 m-t
- a meredek falak szélessége több helyen nem éri el a 3 m-t
- az 1 km hosszú szurdokban mintegy 200 méteren korlát és létrák segítik a felfelé kapaszkodást, nem veszélyes akár gyerekkel sem
- a turistaútvonal 112 m-es szintkülönbséggel bír
A Rám-szakadék túra során fellelhető növény- és állatvilág
A moha- és zuzmófélék a Rám-szakadék túra során mindenhol velünk lesznek és kis szerencsével hollót, nyusztot, ritka vadmacskát, kék galambot és fekete harkályt is láthatunk.
http://www.mme.hu/magyarorszagmadarai/madaradatbazis-drymar
A Túrabarátok folyamatosan kínál utakat a Rám-szakadék helyszínére
Ajánljuk figyelmedbe a Dömös-Rám szakadék-Dobogókő túránkat, mely nagyjából 8,5 km-es és 645 méter szintemelkedéssel jár. Ahogy a túra neve sem rejti véka alá, Dömös a kiindulópont és Dobogókőn zárjuk utunkat. Természetesen a Rám-szakadék részen segítségünkre lesznek kapaszkodókorlátok és létrák, megcsodálhatjuk a csodálatos vízeséseket, a szurdokvölgy oldalából eredő forrásokat, az erdő csodás színpalettáját és élővilágát.
A Rám-szakadék túra során a következő instrukciók betartása szükséges:
- a Rám-szakadék túra során ügyelni kell a kötelező útirányra, ami az alulról felfelé történő bejárást jelenti! Ellenkező irányba szigorúan tilos haladni!
- kizárólag a turistajelzés mentén haladj! A szakadékokba bemászni tilos!
- kedvezőtlen időjárási körülmények között veszélyes a szurdokvölgyben túrázni – az esetleges korlátozásokról a Pilisi parkerdő honlapján nyújt tájékoztatást