Menü

Augusztusi panoráma Vadálló-kövekkel

2018. aug. 11
0
610
Augusztusi panoráma Vadálló-kövekkel

A beharangozott eső végül szerencsére 9:00-kor pontban elállt, így az egész hetes hőséget pont annyira enyhítette, hogy kellemes hőmérsékleti viszonyok között vághassunk neki a túrának. Velünk tartott egy meteorológus is, aki megesküdött, hogy nem fogunk elázni. 

Kicsiny csapatunkkal Visegrádról elindulva a meredek kaptatón majdnem sikerült elbizonytalanodni, de végül is gyors átöltözés és hozzátáplálás után már nem is volt annyira nehéz a többi emelkedő. Hamarosan elértük a Spartacus ösvényt, és kellemes árnyas részen folytattuk utunkat. Elhaladtunk a Jenő-kunyhó mellett, illetve benéztünk, és csodálkozva állapítottuk meg, hogy jószívű túrázó-elődjeink apró ajándékokat (májkrémkonzerv, rágcsálnivaló) és búcsúüzenetet is hátrahagytak.

Innen már csak rövid séta, és elértük a Jánošíkova Krčma nevű vendéglátóipari egységet (kocsmát), ahol a nagy ijedtségre feltankoltunk minden jóval, hogy kibírjuk a hátralévő utat. A Kis Rigó Vendéglőhöz felkapaszkodtunk, majd észak felé ráfordultunk a Duna felé menő útra. Itt rögtön akadályokba botlottunk szederbokrok formájában, le is ragadtunk egy jó időre csemegézni. Könnyű lábbal értük el a Prédikálószéken lévő új kilátót, és rövid pihenő után megindultunk lefelé a lejtőn, vagyis a Vadálló kövek rettenetes meredélyén. A bokatörő lejtőn már csak a Vadfaló büfé hűs asztalai tartották bennünk a lelket, amit kis kavarodás után meg is találtunk, már Dömöstől, végállomásunktól nem messze. Hasznosan töltöttük a rekreációs utolsó óránkat, ki-ki igényei szerint olthatta szomját, verhette el éhét.

A faluba leérve a japán vasút pontosságát megszégyenítve érkezett meg értünk a busz, amely visszafuvarozta az elégedett társaságot a főhadiszállásig. Összességében mind a társaság, mind az időjárás remek volt, tökéletes napot zártunk.