Menü

Folyók menti tekerés az osztrák borvidéken

2019. szept. 26
0
2121
Folyók menti tekerés az osztrák borvidéken

Korán reggeli indulást követően máris az M1-esen száguld a 12 fős kis csapat a bécsi Práter Park felé, ahol a drótszamaraink felszerelése és egy kiadós perec valamint sör elfogyasztása után nekivágunk az aznapi 72km-es szakasznak!

A parkon keresztül kitekerünk a Duna-szigetre, majd egy patak mentén, zöld övezetben vezet az út ki a városból, így semmit nem érezni a bécsi városi forgatagból! A Wolkersdorfi Kastélynál elfogyasztott kávé és sör után még nem tudtuk mi vár ránk...  Az utolsó 20 km-en komoly szintkülönbségeket kellett leküzdeni, amely még a rutinos bringázóknak is kihívást jelentett! Viszont bőven kárpótolták a csapatot a csodás dimbes-dombos szőlő- és tökültetvények, az impresszív szélerőmű telepek és az apró kis pincészetek, amelyek megbújtak a kijelölt bringaútvonal mellett. Este szokásos feltöltés egy szuper étteremben, ahol végre testközelbe is kerülhettünk a környék legfinomabb boraival.

Másnap reggel egy jóval nehezebb 130 km-es szakasz várt ránk. Az első pihenőnk egy kis horgásztó partján telt, ahol a helyi horgászok hihetetlen vendégszeretetét élvezve házi készítésű kenyereik, kolbászok és természetesen a szüreti must adták az energiát a következő szakaszhoz. Legközelebb a marcheggi kartély park büféjében elfogyasztott meleg túrós rétes mellett konstatáltuk, ez volt a legnehezebb szakasz, hiszen nagyon komoly szembeszél lassította a csapatot. Még szerencse, hogy ennek ellenére egész hétvégén verőfényes napsütésben bringázhattunk!

Az utolsó szakasz végén a legedzettebbek még a hainburgi várat is megmászták, ki bringával, ki már bringa nélkül, ahonnan csodálatos panoráma nyílt a Duna partra. Este a főszerep szintén az evés/ivásé és a jó beszélgetéseké, így 130 km után senkinek nem kellett altatódalt énekelni.

Az utolsó nap első szakaszán három kastély is az utunkba esett, amelyek között egy gyönyörű nemzeti parkon keresztül tekerhettünk! Az orthi cukrászda kifosztását követően pedig már az utolsó, jutalomszakasz következett! Hátszél és tükörsima aszfalt, az országútis boly 35-tel száguldott a Práter felé, de kora délutánra mindenki megérkezett, és így elfogyaszthattuk jól megérdemelt kiadós ebédünket a Práterben.

Gratulálok minden résztvevőnek, igazán büszkék lehetünk, hogy 3 nap alatt 260km-ert tettünk meg, ráadásul még jól is éreztük magunkat!

 

Szikszai Vica

túravezető

Címkék