Egy újabb 25 km-es szakasz teljesítését jegyezhetjünk a térképünkön. Nyár közepén csak a legbátrabbak vállalkoznak egy ilyen kemény túrára. Azóta már a Zemplént is láttuk, és már vár ránk a Gerecse!

Kivételesen nem kell hajnalban kelni...egy plusz pont a belföldi túrák mellett! Pozitív hozadéka a jelenlegi helyzetnek, különben eszembe sem jutott volna kockáztatni egy 260 km-es egybefüggő kerékpárutat Magyarországon országúti bringával!

A rohanó mindennapokban érdemes néha egy kicsit lelassítani, egy napot a mentális egészségünknek és a szellemi felfrissülésnek szentelni. Hatalmas felüdüléssel ér fel a szürke irodákból kilépve egy kicsit a természetben barangolni, ahol szinte megszűnnek a problémák és nyugodt körülmények között rendezhetjük a gondolatainkat.

Szombat reggel 5 óra, zuhog az eső. Egy hiteles túravezető már a találkahelyre is bringával érkezik...hát nem ma. Hál' Istennek az „időkép" Passauban még mindig enyhén felhős időt és 25 fokot ígér, ami bizakodásra ad okot!

Azt mondják, hogy ami egyszer jól sikerült, azt nehéz megismételni. Ezt most cáfoljuk. Idei második táborunkban többen voltak, mint az eddigiekben, és már a második nap azon sopánkodtak, hogy mindjárt vége lesz a hétnek. Hát kell ennél több?

A Kiskunságról sokaknak homokbuckák, szélben lengedező ritka aljnövényzet jut eszébe. Ez a vasárnapi túra teljesen rácáfolt a köztudatra: a zöld növényzet látni sem engedte a föld színét, víz mindenhol, rengeteg madár, szinte paradicsomi állapot. A szúnyoghad sem riasztott minket vissza, emiatt mókás jelenetekben sem volt hiány!