Némileg formabontó leírás a TúraBarátok eddigi leghosszabb túrájáról, gazdag képgalériával. 11 óra élményei, 11 percbe sűrítve.

Bizonyára neked is van legalább egy olyan rokonod, barátod vagy ismerősöd, aki egyszerűen nem érti, miért olyan jó dolog a túrázás, és szinte bárminemű győzködés az ellenkezőjéről sikertelen.

Van egy hely Magyarországon, ahol a legnagyobb hidegben is lehet vízitúrázni. A víz kristálytiszta, igazán meleg, tele van apró halakkal,illetve csodaszép tavirózsákkal... és nem, ez nem a fővárosi állatkert pálmaházában található. Kitaláltátok már?! Igen, ez a hely Hévíz! Csapatunk ezen az igazán különleges helyen vett részt kenutúrán, fogadjátok szeretettel az élménybeszámolót róla.

Mit is mondhatnék. Az első önállóan vetetett túra minden túravezető életében meghatározó élmény. Az enyémben is az volt. És nagyon jól sikerült.

Mint sokan mások, én is az emóciók áramlataira bízva magam szeretek a múlt emlékei felé hajózni. Ennek oka egyszerű; a visszaemlékezés horgonyait mindig az élmények óceánjába vetjük. Akár fotóink, akár a belső mozigépünk által lelkünk vetítővásznán megjelenő képek segítségével idézzük fel azt, ami „volt”, sosem a konkrétan látható, mérhető, definiálható tulajdonságain keresztül tesszük valójában. Sokkal inkább akörnyezetében megélt érzelmeink újjászületése adja a nosztalgia egyedi csodáját. Ha e túrának az érzéseit kettő mondatban kéne összefoglalnom, akkor Molnár Péter barátomat idézném: „Nincs olyan hely a Földön ahová ne lehetne futva eljutni! Minden távolság csak idő és barátok kérdése.” Január 12-én, szombaton – melyre a kalendáriumok igazi téli napként fognak visszaemlékezni –, azzal a gondolattal tértem nyugovóra, hogy olyan hely sincs a glóbuszon, ahová túrázva ne lehetne eljutni. Csak legyen rá elég idő, és legalább egy (Túra)Barát. (Román Attila)

Nem sok jóval kecsegtetett az időjárásjelentés a túra előtti napokban. A Magas-Tátrában hóviharok, lavinaveszély, orkán erejű szélről szóltak a hírek, és persze "senki ne induljon útnak". A meteo-t figyeltük szinte óránként, vajon mi várható az Alacsony-Tátrában: szombatra hóesés, de még tűrhető szélerősség, vasárnapra nagy szél, de némi napsütés...A túrabarátok nem ijednek meg a saját árnyékuktól, így péntek este vidáman nekiindultunk Maluzsina falu felé.